Ki ne ismerné vagy szeretné a köztudatban legnagyobb magyar festőként létező Munkácsy Mihályt? Megismételhetetlen élményt nyújtott számomra az elmúlt napokban megtekintett 46. helyszínű különleges győri kiállítás, amely 2022. március 13-ig látható még Győr belvárosában az Esterházy-palota Rómer Flóris Múzeum kiállítótermeiben. Abban a szerencsében részesültem, hogy megcsodálhattam Pákh Imre amerikai-magyar műgyűjtő tulajdonát képező 65 Munkácsy Mihály-képet, amelyből hatot eddig sehol nem láthatott a közönség. 120 éve készített 2 akt közül az egyik lélegzetelállítóan gyönyörű, kuriózumnak számító félaktja most került először kiállításra. Emellett zsenge rajzok, grafikai lapok, rajzvázlatok, albumok, portrék, életképek, szalonképek, tájképek, kései képek sorában gyönyörködhetett a tárlaton.
Pákh Imre New York-i üzletember a legjelentősebb Munkácsy-magángyűjteményt hozta létre, aki 1994 óta gyűjti Munkácsy Mihály festményeit. Eddig Munkácsy 70 festményének és 50 grafikájának tulajdonosa. 2009-ben hozta létre a Munkácsy Mihály Alapítványt azzal a céllal, hogy minél több „vándorló tárlatot” tudjon megvalósítani, megmutatni Munkácsy Mihály halhatatlanságát alkotásai által.
Az első terem zöldre festett falain korai alkotásai, életképei, tájképei tárultak a látogatók elé, népi életképek kategóriájába tartozó festményei, mint az Ásító inas egészalakos változata, Csavargó című alkotása. Korai portréi közül néhány rokonáról, valamint a Reök család tagjáról is készített festményeket az 1860-as évek elején. A tájképek végigkísérik életművét. Amikor hazalátogatott Franciaországból, a sík vidéket, a magyar tájat festette népi alakokkal. Ezzel szemben Párizsban a nagypolgári világot örökítette meg, hiszen ő maga is ebbe a környezetbe tartozott, egy özvegy bárónőt vett feleségül, akivel párizsi palotájukban, vidéki gazdag kúriájukban laktak. A kiállított képek között szemlére kerültek magas áron megrendelésre készített nagypolgári szalonokat pazar kárpitokkal, drága bútorokkal, télikertekkel ábrázoló festmények elegáns, karcsú, csinos háziasszonyokkal, gyerekekkel, kutyával.
Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája nincs a jelenlegi győri kiállításon, mivel azok továbbra is Debrecenben tekinthetők meg. Azonban az utolsó teremben láthatók voltak a Krisztus-trilógiához, Golgotához kapcsolódó vázlatok.
Az évtized kiállításának nevezhető győri Munkácsy-kiállítás felejthetetlen élményt nyújtott nem csak nekem, hanem minden szépség után vágyódó, érzelmiekben gazdag látogatónak, festményeket csodáló egyénnek. Aki teheti, éljen a nagyszerű lehetőséggel és nézze meg Győrben január 31-ig tartó Munkácsy-kiállítást! Mert az embernek nem mindig lehet ehhez fogható fantasztikus élményben része élete során.
Hans Temple Munkácsy Mihály arcképe 1887
Női félakt
Ásító inas 1869
Csavargó - tanulmány az Északai csavargók című képhez 1873 körül
Reök Lujza képmása 1864
Reök Ivánné arcképe - vázlat 1880-as évek
Dűlő szénásszekér 1868
Pásztorlányka az erdő szélén 1886
Ordító suhanc - tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez 1880
Ordító suhanc - tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez 1880
Két család a szalonban 1880
Pálmaházban 1885 körül
Párizsi nő
Önarckép 1870-es évek
Fényképeket készítette Szabó Miroslav