Szeptember elseje Szabadka város napja. Mária Terézia 1779. szeptember elsején nyilvánította szabad királyi várossá a települést azon a helyen, ahol ebből az alkalomból koncerteket tartottak Szabadkán. A városnapra több érdekes program várta az érdeklődőket, mint az augusztus végi félmaraton, vagy a Múzeum és Könyvtár kertjében rendezett Muzsikáló udvar komolyzenei koncertje, melyen zeneiskolás tanárok és diákjaik, volt diákjaik léptek fel. Szabadka olyan város, ahol szeretik, igénylik a komolyzenét.
Ám nagyszámú hallgatóságot vonzott be, nem csak a szabadkai magyarokat, hanem az egész Vajdaság területén élő magyarokat is a magyar rock legenda, a Piramis. A hetevenes évek közepén alakult, amely a magyar hard rock egyik meghatározó zenekara lett. A zenekar tagjai az évek során változtak, azonban az eredeti felállásból maradó Köves Miklós dobos, Závodi János gitáros felléptek Szabadkán. Az énekes Nyemcsok János 15 éve van a Piramisban, akinek fia, Nyemcsok Bence billentyűs is tagja az együttesnek. A rock körök ismert alakja Vörös Gábor basszusgitáros, Szűcs János gitáros újabb tagok. Hatalmas tömeg gyűlt össze a Szabadkai Városi Színház közelében felállított színpad előtt és a Könyvtár előtti kék, piros színben pompázó vízsugarakat kilövellő szökőkút melletti téren, amellett távolabb a kivilágított városháza varázslatos kupolájában gyönyörködhettünk.
Megakadt szemünk a Magyar Szó vajdasági napilap szerkesztőségének reklámtábláján. Amíg bázishelyünket elfoglalva a Piramis számainak megszólalására vártunk, a gyülekező tömeg részvevőit és arra sétáló embereket szemléltük. Ami mindjárt szembetűnő volt és nem kis meglepetést okozott, hogy rengeteg kisgyermekes fiatal családot láttunk nem egy gyerekkel, hanem két, három gyerekkel együtt sétálni. Ezt a csodálatos látványt, jelenséget, jó lenne Szlovákia bármelyik Szabadka lakosságának számát megközelítő városában is látni.
A kellemes várakozás után nem maradt el az üdvrivalgás, amikor színre lépett a Piramis és egymás után felcsendült a Szállj fel magasra, Ha lenne két életem, a Kóbor angyal, az Ajándék és a Becsület is.
Kellemes volt megtapasztalni, hogy a nosztalgiázó 60, 70 éves korosztály mellett nagyon sok fiatal önfeledten, nagyon élvezte a zenét, jól szórakozott. Fergeteges koncert volt, a zenekar végig adta magát. Ennek hatása alatt élt a város, Szabadka rockra kiéhezett, összesereglett közönsége. Nem különben én magam is, akit szintén magával ragadott a magyar rock zenészek produkciója.
Molnár Ilona
Fotók Szabó Miroslav
