Tudni kell a kínai népről, hogy nagy csoportokban járnak országszerte kirándulni. Nagy bennük a hazaszeretet, a történelmi helyeik, kultúrájuk megismerésének céltudatossága.
Sanghaj belváros
Sanghaj belvárosában
Ahol a turisták által látogatott helyeken megfordultunk, nem volt szemét, még cigarettavég sem eldobva. Lépten-nyomon hontalan kinézetű emberek szedték az eldobni való dolgokat, megvárták, amíg kiitták az emberek a műanyag palackokból az innivalót, és külön zsákba gyűjtötték az üres palackokat. Ezek szerint így Kínában nincs munka nélküli ember, de koldulót sem láttunk.
Sanghaj épületdísz
Sanghaj tetődísz
Sanghaj zsúfolt utca belvárosban
Sétánk során olyan váratlan élményben volt részünk, ami ritkán adódik az ember egész életében, rábukkantunk az egyik impozáns épület előcsarnokában egy nemzetközi fekete-fehér fotókiállításra, melynek témája a megtörtént megrázó esemény, pillanat megörökítése volt. Soha el nem felejtem azt a fotót, amelyen sikerült megörökíteni azt a pillanatot, amint az anya testével felfogja gyermeke lezuhanását a mélybe, és megmenti gyermeke életét. Az anya lélekjelenlétével és önfeláldozásával az anyai szeretet szimbóluma lett a világ előtt. Szeretem a fotókiállításokat, ezért ez valami kimondhatatlan élmény volt számomra, órákig a lenyűgöző felvételeket pásztázni nem volt akármilyen látvány, érzés és élmény.
Sanghaj daruk árnyékában
Ami szembetűnő volt, hogy a városokban szinte az égig érő daruk sokasága működött éjjel-nappal. Rövidnadrágos munkások dolgoztak őrületes tempóban a felhőkarcolók és hidak építésén, akik pedig éjszaka a munka helyszínén aludtak, félig mezítelenül hevertek szanaszét a puszta földön. Számomra megdöbbentő látvány volt. Azonban miután feleszméltem, eszembe jutott, hogy ezekkel a munkásokkal pár hét alatt fel lehetett volna építtetni Szlovákia évtizedek óta meg nem született összes sztrádáját. Elképesztő és hihetetlen erő, szorgalom, szívósság sugárzott kínai építőmunkásokból. A kétkezi munkásoknál nálunk ezt a fajta munkavégzést, hozzáállást nem tapasztaltam életem során. Nálunk hiányzik a munka becsülete. Ám bár nem hinném, hogy jobban fizetik a kínai építőipari munkást, mint a szlovákiait. A modern sanghaji felhőkarcolók kecsességükkel, változatos alakjukkal vonták magukra az ember figyelmét. Nagyra törőn magasodtak az égbe és fölénk. Nem várt meglepetés volt számomra Kína modern, fejlett építészete.
Yuyuan Garden
A nappali képek Sanghajról viszont jobbak lettek, a modern és a régi patinás épületek ámulatba ejtők voltak, csakúgy a hihetetlenül szép kínai kertek, templomok, pagodák, háztetők díszei.
Yuyuan Garden
A régi kínai építészet az európai ember számára kimondhatatlanul szép volt a maga utánozhatatlan, káprázatos vonalaival, csillogásával. A régi épületek csodálatossága elbűvölt, ám lehetett számítani a várt képre, építészeti alkotásokra. Hasonló volt a kínai kertépítészet látványa is, nem volt annyira mellbevágó, mint a modernkori építészet. A kínai kertek domináns részének a kő az alapja és a pagodás építmény a tetődíszekkel, persze a tavak sem hiányoznak. Kertépítészetük igazi műalkotás, maga a művészet, amely az ember gyönyörködését és pihenését szolgálja. Milyen kár, hogy mi kimaradtunk az efféle szolgáltatásokból. De legalább tudjuk, hogy így is lehetett volna kerteket varázsolni földi életünkben. Ilyen látvány után nehéz elfogadni az otthoni kisvárosi sivárságot, igénytelenséget. De legalább biztosak lehetünk abban, hogy Sanghaj jóval megelőzi a megelőzni valókat. Nekünk sajnos, nekik hajrá.
